A Karib-tengeri szigetcsoport, az észak-amerikaiak szórakozóhelye fejlett turizmussal és offshore banküzletekkel rendelkezik
Csaknem 500 evvel ezelőtt a genovai hajós, Kolumbusz Kristóf a Bahama- szigetekhez tartozó San-Salvador szigetén (más néven Watling-szigeten) lépett először az Újvilág földjére. Hogy pontosan hol, azt ma már nemigen tudjuk megállapítani, de a szigeten négy emlékmű is van, s állítólag mindegyik azt a helyet jelöli, ahol a nagy felfedező kikötött.
Szállás keresés és foglalás lehetőség egyénileg:
Last minute és first mimute akciós árak az ajánlott szálláshely árkereső oldalon, jóval több mint 500 lehetőség: Bahamák, települései és környéke – hotel árak, szállások ITT. Szoba, apartmanok (kiadó villa, házak és nem-olcsó ágyak hosszútávra is), pici-szálloda igen, vendégház és turista kategória nem vagy alig-alig. Az árak gyűjtőhelye, garantáltan jól működő szálláskereső online rendszerekből. Önellátó, reggelis, félpanziós, all-inclusive csomag ajánlatok egész évben.
A piros linken keresztül megkapjuk a jó áron és ténylegesen foglalható szálláshelyek listáját: Bahamák: szállások, hotel és apartman képek árak/leírás ITT – szálloda, nem vad-kemping érzés és apartman (kiadó nyaraló-ház, lakás vagy villa) ajánlatok. Kis csoportok részére is ez a hotelkereső kínálja a szabad szobákat kedvező feltételekkel. Élménybeszámolók sora vár ránk a képek mellett.
Történelem, nevezetességek és látnivalók:
San Salvador egy a 700 sziget és 2000 korallzátony közül, amely a Bahama-szigetcsoportot és az azonos nevű államot alkotja. A szigetcsoport 1200 km hosszú ívet képez Haiti Ny-i csücskétől Florida DK-i részéig. A szigetek az 5956 km2 területű, legnagyobb Androstól a lakatlan szigetekig igen különböző méretűek. A két legnépesebb sziget a New Providence, ahol a főváros, Nassau is fekszik, valamint a Nagy-Bahama-sziget. New Providence a sűrűbben lakott: 171 540 lakosa van, pedig területe valamivel kisebb, mint Nagy-Bahama-szigeté, amelyen 41 040 ember él. E két sziget lakossága Bahama népességének 75 %-át jelenti.
Rabszolgák és leszámozottjaik
A Bahama-szigetek népességének több mint 80%-a az Észak-Afrikából a 18. sz.-ban behurcolt rabszolgák leszármazottja. A szigetek őslakosai az aravak indiánok voltak, akiket a spanyolok rabszolgamunkára Hispaniolára szállítottak. Maguk a spanyolok sohasem telepedtek le a Bahamákon, az első európai telepesek a 17. sz.-ban Angliából a vallási üldözés miatt elmenekült puritánok, valamint kalózok voltak; az utóbbiak jó rejtekhelyeket találtak az ezernyi titkos, jól védett horgonyzóhely között. Hozzájuk később az amerikai függetlenségi háborúban (1775-83) vereséget szenvedett királypártiak. majd még később, az amerikai polgárháborúban (1861-65) legyőzött déliek csatlakoztak. Egy rövid. 18. sz.-i időszaktól eltekintve a Bahama-szigeteket a 17. sz.-tól kezdve a britek kormányozták egészen 1993-ig, amikor független államként a brit Nemzetközösség tagja lett.
A szigeteknek kevés természeti kincsük van; a bahamaiak évszázadokon át halászok és kis földeken gazdálkodó parasztok voltak. Egyedül a korallzátonyok között folytatott szivacshalászatból származott bevételük. Ám az 1950-es években döntő változás következett be a szigetvilág gazdasági életében.
Kihasználva az Észak-Amerikához való közelséget, a forró, napos, de mégis nedves klímát, a fehér homokos strandokat s főleg a tengert, amelyet itt a Golf-áramlat mindig langyosan tart, bahamai és külföldi üzletemberek az idegenforgalom nagyszabású fejlesztésébe kezdtek. Ma már mintegy 3,5 millió turista látogatja a Bahama-szigeteket évente – főleg az Egyesült Államokból -, s a turizmus lett a gazdaság alapja, amely a munkaerő mintegy 40%- át foglalkoztatja.
Az egyik legnagyobb idegenforgalmi beruházás Freeport City-Lukaya kifejlesztése volt, Nagy-Bahama-sziget Ny-i csücskén. Ez a terület eredetileg kietlen, fenyőerdőkkel borított vidék volt, míg egy Wallace Groves nevű amerikai pénzember engedélyt nem kapott a bahamai kormánytól a térség idegenforgalmi és ipari övezetté való fejlesztésére. A négy hektáron elterülő Freeport City-Lukaya ma a Karib-szigetek legnagyobb üdülőkörzete hotelekkel, kaszinókkal, villákkal, kellemes homokstranddal és nemzetközi bazárral. Mélytengeri kikötője mellett gyógyszergyár, cementmű, nagyobb kőolajfinomító és átrakó állomás létesült.
Nagy-Inagua-szigeten van a világ legnagyobb olyan üzeme, ahol napfénnyel szárított sót termelnek. New Providence homártelepe exportigényeket elégít ki. A kormány támogatja a mezőgazdaságot, főként Androson, mert szeretné az országot minél hamarabb önellátóvá tenni. Japán tőkével nagy citruslé-feldolgozó üzem létesült, és 8090 ha-on telepítettek citrusféléket.
A bahamai törvények mentesítették az egyéneket és társaságokat a jövedelmi és örökösödési adótól, ezért több mint 390 bank és nagyvállalat települt az országba. Nassau az eurodollár egyik kereskedelmi központja, amely a londonival vetekszik. Üröm az örömben, hogy az országot kapcsolatba hozzák a drogkereskedelemmel, bár a kormány az Egyesült Államok nyomására megtette már az első lépéseket ennek letörésére. Az adóparadicsomok közben a 2008-as pénzügyi világválság után egyre inkább modern, “klasszikus” telephelyeket keresnek.
A Bahama-szigetek fő központjai, New Providence és Nagy-Bahama-sziget már felkészültek a turisták fogadására és az üzleti életre, de számos más szigetet, amelyeket „családi szigeteknek” vagy „külső szigeteknek” neveznek, alig érintettek az utóbbi évek változásai.
A New Providence-től K-re lévő Eleuthera-szigetek mellett fekvő kis Spanish Wells nagyobbrészt az első puritán telepesek leszármazottaiból álló lakossága 300 éven keresztül megőrizte különállását és identitását. A Kis- és Nagy-Abaco-sziget mesteremberei még ma is úgy építik hajóikat, ahogy őseik tették századokkal ezelőtt. George Town a Ráktérítőn fekvő Exuma-csoportban máig megtartotta szigeti székvárosi jellegét.
Említést érdemel még a kicsiny Bimini-csoport, ahol Ernest Hemingway amerikai író egy darabig élt. Cat-szigeten, a Bahamák legkeletibb tagján van a szigetállam legmagasabb pontja, a mindössze63 mmagas Alvernia- hegy. Androson, New Providence-től Ny-ra több mint 110 ún. kék lyuk van. Ezek mindenütt megtalálhatók a Bahamákon, de Androson van belőlük a legtöbb. A kék lyukak olyan széles, meredek falú szárazföldi alagutak, amelyekben a sziget korall alapjain keresztül a tenger felemelkedik.
Ennél is impozánsabb az androsi korallzátony a sziget K-i partján. Hosszúsága 200 km. és nagyságban a második az ausztráliai Nagy-korallzátony után.
Adatok, SZÁMOK ÉS TÉNYEK
Hivatalos név: Bahamai Közösség
Terület: 13 940 km2
Lakosság: 284 000
Népsűrűség: 20,4 fő/km2
Fővárosa: Nassau
Államforma: alkotmányos monarchia
Pénznem: 1 bahamai dollár=100 cent
Nyelv: angol, kreol
Vallás: keresztény (baptista 32%, anglikán 20%, római katolikus 19%, metodista 6%)
Éghajlat: trópusi monszun, esős évszak júniustól novemberig; Nassauban az évi középhőmérséklet 24 oC
Földhasznosítás: művelt terület 1%, erdő 32%, egyéb 67%
Elsődleges nyersanyagforrások: fa, hal, rák- és kagylófélék
Fő gazdasági ágak: idegenforgalom, offshore banküzletek, kőolaj-finomítás, halászat, erdőgazdaság, gyógyszeripar, cementgyártás
Fő exportcikkek: rák- és kagylófélék, rum, só, faanyag, cement, gyógyszer
Nemzeti jövedelem/fő: 12 342 USA-dollár
Természetes szaporodás: 16 ezrelék
The post Bahama-szigetek – Részletes összefoglaló magyarul appeared first on Szállás, látnivalók és utazás blog-fórum útikalauz portál.